Anti demokráciája Magyarországon
Címkék: választás demokrácia korrupció csalás klientúra kopogtatócédula ajánlószelvény ajánlócédula
2010.02.16. 00:00
Létezik-e demokrácia Magyarországon?
Avagy valójában háromfordulós választási rendszerünk van?
Mostanában elég sokat olvashatunk az ajánlószelvényekről, hétköznapi nevükön: kopogtató-cédulákról.
Nekem alapvető problémáim vannak eme politikai fából-vaskarikával.
Mert a kopogtatócédula (hivatalos nevén: ajánlószelvény) intézménye jelenlegi formájában alapvetően antidemokratikus, alkotmányellenes, és a hétköznapi korrupció, a klientúra-építés eszköze.
A kopogtatócédulával több probléma is van:
1.) Valójában ez a választás első fordulója. A választási szavazatgyűjtés célját szolgálja maga az ajánlószelvény.
Bár eredetileg arra szánták, hogy korlátozni lehessen az önjelöltek számának parttalanná válását, ezt a funkcióját messze túlnőtte.
Már az első időkben is akadálya volt annak, hogy valóban demokratikusan lehessen dönteni, kik legyenek az országos politika résztvevői. Csak olyanoknak volt esélyük, akik mögött kiterjedt holdudvar állt és áll, ezzel is alapot adva a hétköznapi politikai korrupciónak (erről kicsit később bővebben is írok).
Mindezeken felül magának ennek az intézménynek a megvalósulása a valódi demokrácia és a magyar alkotmány szembeköpése is: hiszen mind a kettőben alapvető a titkos szavazás lehetőségének biztosítása!
Ezzel szemben az ajánlócédulán a jelöltállításhoz minden olyan személyi adatot meg kell adni, amely egy adott személy teljes beazonosítását lehetővé teszi.
Kíváncsi lennék rá, az adatvédelmi biztosnak erről mi a véleménye.
Ráadásul a kormányzat maga is (pontosabban a Választási Iroda) mindent megtesz a visszaélés lehetőségének megteremtéséért azzal, hogy egyszerre, egy borítékban küldi ki az értesítőlapot és az ajánlószelvényt. Így aki ellopja, még csak fáradnia sem kell, simán kitöltheti „érvényesen” az ajánlócédulát, mert arra sehol senkinek nincs kapacitása, hogy az aláírás valódiságát ellenőrizze. Ez az egyetlen olyan eleme az ajánlószelvénynek, amely annak eredetiségét (nem a valódiságát) kellene szavatolnia. De így, ellenőrzési lehetőség híján ez nem más, mint felhívás keringőre. Mellesleg szerintem ezzel teljes egészében sérül a személyes adatok védelméhez fűződő valamennyi jogunk.
Ha már ragaszkodnak az ajánlócédula intézményéhez, akkor sokkal egyszerűbb és biztonságosabb volna, ha minden választópolgárnak csak egy számítógéppel generált kódot (mint egy PIN-kódot) küldenének ki, és az ajánlószelvényre azt kellene a személyes adatok helyett felvezetni, illetve az azonosításhoz elegendő lenne akár az adott választópolgár személyi igazolvány számának a feltüntetése. Sem aláírás nem kell, sem más személyes adat, amelyből az adott választópolgár nyilvánosan beazonosítható lenne.
A lényeg abban áll, hogy az ajánlószelvényt és a személyes (PIN-)kódot tartalmazó levelet nem egyszerre, egy borítékban kellene kipostázni, hanem – mint ahogyan azt a bankkártyákkal és a hozzájuk tartozó PIN-kóddal a bankok teszik – két külön alkalommal elküldött két külön borítékban.
Egy ilyenfajta megoldást már lehetne demokratikusnak nevezni.
Mert ahogyan most történik, az nem más, mint nyílt (és nem TITKOS) szavazás!
Márpedig a mostani formájában csak az nem szerez tudomást arról, hogy az állampolgár kit támogat jelöltállítási szavazatával, aki nem akar!!!
Azt pedig nemigen kell szerintem itt részleteznem, hogy ez a módszer miért antidemokratikus.
2.) A jelenlegi rend szerint, ha valakinek ellopják az ajánlószelvényét, az nem tehet mást, mint hogy egy másikat kér helyette. Ám ha a tolvaj felhasználja a lopott ajánlószelvényt, akkor hiába akarna „szavazni” a jogosult állampolgár, csak annyit érhet el, hogy a rendszerben kitörlik az ő saját ajánlását is, meg azt az ajánlást is, amelyet helyette adtak le. Tehát ő, aki az egészről nem tehet semmit, csakis érvénytelenül „szavazhat”. Ez ám a demokrácia!
3.) Ma Magyarországon 10 ember aláírásával pártot, 100 ember aláírásával egyházat lehet életre hívni. Akkor meg pláne nem értem, hogy egy jelölt állításához választókörzetenként miért is kell 750 ajánlás? Ha egyszer egy pártot országos szinten 10 emberrel létre lehet hozni, ha egyszer országos szinten 100 emberrel egyházat lehet alapítani, akkor vajon arányos-e, hogy a jelöltállításhoz 750 helyi - választókörzeti - ember ajánlása kell ???
Tehát egyrészről - ha ragaszkodnánk a jelöltállítás korlátozásához - akkor a 750-es limitet mindenképpen felül kellene vizsgálni.
Ez az aránytalanság szerintem megérne egy alkotmánybírósági vizsgálatot.
Véleményem szerint 100 ajánlásnak elégnek kellene itt is lennie – választókörzetenként !
4.) Mindenképpen meg kellene szüntetni az állampolgárok zaklatását is.
Hogy-hogy nem jutott még eszébe senkinek, hogy esetleg választáskor a választási urnát házról-házra hordják?
Ehelyett javasolnám, hogy a választókerületekben egy nyilvánosságra hozott (vagy az értesítővel (PIN-kóddal) együtt a borítékban megadott) közintézményi helyen kihelyezett urnába lehessen bedobni az ajánlószelvényt.
Így teljes mértékben a választó állampolgárra lenne bízva, hogy megtisztel-e bárkit is azzal, hogy jelölésre alkalmasnak tartja.
5.) Külön kiemelendő, hogy a beérkezett ajánlószelvényeket beérkezésük után számítógépen rögzítik, hiszen így próbálják meg kiszűrni a többes jelölést. Csakhogy nekem ezzel is alapvető gondom van. Az ajánlócédulával elkövetett nyílt szavazást ezek szerint még rögzítik és archiválják is. Mondja ezek után nekem valaki, hogy a
Ezzel szemben javaslom, hogy központi számítógépen csak az ajánlószelvény érvényességét lehessen ellenőrizni (tehát, hogy az adott igazolványszámhoz tartozik-e a PIN-kód), azt viszont már, hogy az adott ajánlószelvényen melyik jelöltet, vagy pártot ajánlották, azt már ne!
Ezért az ajánlószelvények érvényességének ellenőrzését, és az ajánlások összegzését is választókerületi szinten kellene elvégezni.
6.) Apropó adatbázis! Azok (mármint a jelöltek, illetve a pártok), akik begyűjtik az ajánlószelvényeket, számítógépes adatbázist építenek azonnal belőle! Bár a törvény tiltja ezt, ennek ellenére egyszerűen megint egy olyan tilalomról van szó, amelynek ellenőrzésére egyszerűen nincs szinte semmilyen lehetőség!
Ezzel pedig máris meg lett teremtve az alapja a hétköznapi korrupciónak, a klientúra-építésnek a tökéletes lehetősége. Számtalan esemény, történet támasztja alá ezen adatbázisok létezését, és a gyakorlatban, a mindennapi életben történő felhasználását. Ezek arról szólnak, hogy akár szociális támogatásnál, akár bérlakáshoz való jutásnál, akár állásba, pozícióba kerülésnél, akár önkormányzati javak hasznosításánál (lásd pl. garázsbolt-bérlet) is annak alapján döntenek (ha politikailag még nem exponálta volna magát az illető), hogy a delikvens szerepel-e az adott, az önkormányzat többségét alkotó pártalakulat adatbázisában, mint ajánlócédulás szavazó!
Hát ekként járul hozzá a mindennapi korrupcióhoz, a klientúra-építéshez az ajánlócédula intézménye mai formájában.
Ha egy rendszer ennyire antidemokratikus, ennyire a mindennapi korrupció melegágya, akkor viszont már nem is nagyon kell csodálkoznunk azon, hogy senkinek, aki valaha is közel kerülhet a politikai hatalom bármely formájához, egyáltalán nem érdeke e diszfunkcionálisan működő rendszernek az esetleges eltörlése, de akárcsak a PIN-kódszerű megreformálása sem!
Persze a legegyszerűbb az lenne, ha bárki jelentkezhetne jelöltnek jelölt-ajánlás nélkül is (legfeljebb egy kicsit hosszabb lenne a lista), de akit nem ismernek, az úgysem kapna szavazatot, és kész. Az összesítést meg úgyis számítógép végzi, ezeknek pedig már nincs olyan kapacitáskorlátja, mint mondjuk volt 10 éve.
Lesz-e még valaha tényleges demokrácia Magyarországon? Vagy most már végleg megrohadunk a korrupcióban?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
latte · http://midterms.blog.hu 2010.02.18. 13:10:45
Kevercs 2010.03.02. 13:34:45
Amennyiben a jelölt a választás során nem
sért jogszabályt, az esetben az visszajárna. Ha jogszabályt sért vagy ennek a legkisebb gyanúja felmerül az esetben a kasszában maradna...
polom13 2010.03.04. 03:52:38
Menjél sírni anyukádhoz,hogy milyen szörnyű a világ,és hogy a nagyfiúk nem engedtek focizni!
Humanoptera 2010.03.04. 12:42:19
Olvasd el talán mégegyszer, hogy rájöjj, mi is az alapvető hiba az egészben.
Vagy szerinted normális (és alkotmányos) a nyílt szavazás? hol egyeztethető ez össze a demokráciával? A sztálinival esetleg.
Avatar 2010.03.04. 16:02:23
Mindenki a személyazonosságának igazolása után tudná csak átvenni, nem lopkodnák ki a postaládából, aki szarik az egészre az egyszerűen nem veszi át, és a cetlit a posta visszaviszi a Választási Irodába. Az ajánlócetli lehetne névtelen, egy egyedi, személyfüggő ellenőrzőkódot tartalmazna, amit csak a választási iroda tud személyekhez kötni.
Ha valakinek elveszik a cetlije a postán, vagy ellopják tőle, (ad absurdum meggondolja magát) kérhet újat, a régi cetlijének a kódját érvénytelenítik, és kap új cetlit új kóddal.
A pártok nem tudnának adatbázist építeni a cetlik alapján, de ellenőrizhető lenne, hogy valódiak-e a cetlik, vagy kamu ellenőrzőkódok szerepelnek rajtuk. A Választási Iroda honlapján lehetne aloldala a jelölteknek/jelölő szervezeteknek egyéni jelszavas védelemmel, ahol online felvihetnék a kapott cetlik kódjait. A rendszer azonnal jelezné, ha érvénytelen a kód, és naponta ellenőrizné, hogy a már régebben felvitt kódok érvénytelenítésre kerültek-e, és ilyen esetben figyelmeztetést küldene a jelölt/jelölő szervezet felé, nehogy pont emiatt csússzon a végén a limit alá egy jelölt.
Hátrányként a némileg magasabb postaköltség jelenne meg, illetve hogy így már feltűnően hasonlítana egy rendes választási fordulóhoz a folyamat. :)
A posta előtt egyből ott lehetnének az egyes pártok gyűjtőboxai, standjai, nem kellene ekkora siserehad a begyűjtéshez. Ez persze megint a titkosság ellen hatna, hisz látná az egyik X aktivista, hogy Mari néni az Y pártnak adta a cetlijét.
Ha meg közös urna van, akkor felmerül, hogy mennyire megbízhatóak, akik szétválogatják pártok szerint...
"Hogy-hogy nem jutott még eszébe senkinek, hogy esetleg választáskor a választási urnát házról-házra hordják?"
Létezik a mozgó urna intézménye a választási fordulókban, elsősorban idős, és/vagy mozgásképtelen emberek élnek vele, de ők is titkosan szavaznak, az urna tartalmát pedig hozzá kell keverni a választókörzet fő urnájának tartalmához számlálás előtt, hogy ne lehessen visszakövetkeztetni a kis számú szavazatból.
Lev Menachem 2010.03.24. 23:46:40
humanopetra, 750 ajánlócédulát elvileg úgy határozták meg, hogy egy ember ha a haverjaitól elkéri, még ne tudja összeszedni
amúgy 750 kc , kb 3 utca, aki ennyit nem képes összeszedni az takarodjon picsába, ne az internetet és a médiát (lásd LMP) sírja tele!